2009. augusztus 31. - Új napirend

Benedeknek és Pannácskának tornáznia kell mégis.
De aki azt hiszi, hogy a tornázásuk valami anyu- és gyermekszívet melengető összebújós kis tornácska az nagyot téved. Schobert Norbi és Dzseki Csen sem edz annyit, mint a mi két hónapos kis gyermekecskéink. Csák Norisz még magánál is sokkal erősebb lenne (ami ugye lehetetlen), ha azt a tornát csinálná végig, mint amit a gyerkőcök. A tornaadag ugyanis - az ikervoltukra tekintettel engedménnyel - napi 4X30 perc (eredetileg 5x30 perc, de egyesek szerint csak akkor hat, ha 6X30 perc). Tehát egy gyerek napi két órát edz.
Ja és a legdurvább feladatok:
- Görgetés: azaz pelenkára fektetjük a gyereket, a fejénél és a hátánál megemeljük 30 fokig, majd a fejénél tovább emeljük, amíg a gyerek magától átfordul, és utána addig izgatjuk a gyereket, amíg ki nem húzza maga alól a kezeit. Ehhez neki fel kell emelnie a fejét és a mellkasát, hogy ki tudja húzni a kezét maga alól.
- Ülésbehúzás: Megfogom a gyerek kezét, aki velem szemben ül, és felhúzom magam felé, amitől a gyerek feje hátraesik. Na ekkor elkezd a gyerek sírni és jó esetben kapaszkodik a kezembe, amivel kicsit húzza magát felfelé - felém. A feladat akkor ér véget, ha a gyerek felhúzta magát karral függőlegesbe és fejét kiemelte és a hasára billentette.
- Ülésbe rugaszkodás (gyengébbek ne olvassák) megtámasztom a gyerek hátát a csípőjénél, gyerek hátrakonyul, és a feladata hogy próbáljon meg felülni és a fejét felemelni.
- Lebegő ültetés: ezt le se tudom írni. A gyerek combját fogom csak és kizárólag és a gyerek a még tartani nem tudott fejével kókadozik előre, és a feladat az, hogy kihúzza a derekát és megtartsa a fejét.
Ez csak pár elem a sok közül. Majd teszek fel fotót.
Na, ki tudja ezt utánuk csinálni? Naponta 4x30 percben?
A kezdeti sokkon és az első tíz tornán túl vagyunk - jelentem már nem mindig bőgik végig a két órát. És most már én sem. Szóval megint bővült a napirend. Ha nem lenne segítségem nem is tudnám megcsinálni. Rengeteget segítenek a szülők. Nem hiszem, hogy valaha bele fogom tudni élni magam az egy - időre született - gyerekkel otthon ülő kismamák sanyarú helyzetébe.
Alapvetően persze az én hozzáállásom volt rossz (most mosom az agyam át a másfajta gondolkodásra). Úgy kell felfogni, hogy a torna a közös játék. Nagy mértékben hozzájárulna azonban ehhez az, ha a gyerekek megerősödnének és nem bőgnének. Pannasára már ezen az úton halad, Benedek pedig valószínűleg sose fogja elérni ezt az állapotot, mert ha ébren van éhes, tehát sír. Benedeket tök mindegy mikor ébresztem mindig éhes, ebből kifolyólag boldogtalan.
Szóval most a háromóránkénti etetéshez járult még napi négy torna, és ezzel ki is telik egy nap. Azért a babázás mégse rossz dolog, nyiladozik az értelmük látom, kezdenek látni is, szóval fejlődünk. (És olyan hasizmuk lesz, hogy nagyobb pelenkákat kell beszereznünk.)
Azért felrakok egy képet arról is, hogy van segítségem. Anyósom és (bár erről fénykép nem készült) anyukám is lelkes tornáztatók.

2009. augusztus 25-26. - Túl szemészen és neurológuson

Megjártuk az orvosokat, és senki nem talált semmit. Sem a szemész, sem a fejlődés neurológus. Egyszóval tökéletesek és hibátlanok a gyerekek, nem lehet rajtuk hibát találni. Kiderült, hogy a szívritmus zavar sem áll fenn. Tudtam én, hogy nem kell már aggódni. (Üzenem neked Zoli, hogy igazad volt mindenben.)
Megjegyzem: tornáztattuk a kicsiket már naponta négyszer és aggódtam, hogy hatszor kellene a Katona módszerről szóló internetes leírások alapján. Márpedig, ha hatszor tornázunk, akkor valóban végigér a nap, és sem ők, sem én nem alszom. Nem mintha lusta lennék, de a gyerekeknek papírjuk van arról, hogy aludniuk kell, én meg nem akarnék hisztigép lenni, tehát szeretnék aludni minél többet. Erre a neurológus közölte, hogy nem is kell nekik torna, nem kell tornáztatnunk őket. Éljen!!!! Mostantól csak akkor tornázunk, ha foglalkozni akarunk a gyerekekkel.
A neurológus egyébként a reflexeit vizsgálja a gyerekeknek. Ennek során volt egy olyan mozdulat, amikor fogja a gyerek popóját és a fejét egy-egy kézzel. Majd a gyerek fejét elengedi és fél méterrel lejjebb elkapja. Nem vicc!!!! Anyósom és én is akkorát ugrottunk! A mi reflexeink tehát működnek.
Benedek most 2.700gr, Panna pedig 2.400gr. És nőnek mint a bolondgomba. Egyébként jó gyerekek, szavukat néha-néha hallani - mint a mellékelt kép mutatja -, de korántsem annyit (még), amennyire felkészítettek minket. Nyekergés, kósza hisztik vannak, de nem súlyos. És kicsit mindig hagyom őket sírni, mert tényleg úgy van, hogy nagyon sokszor nincs bajuk, csak felsírnak. Ha pedig hagyom őket, visszaalszanak.
Szóval túlélhető a dolog - eddig.

2009. augusztus 22. - Béke és alkalmanként csendesség

Babázni jó.
Esznek, alszanak, napi egy hiszti mindegyiknél, de ez még belefér. Szopizásban egyre ügyesebbek, de sose szívnak le eleget, kezdenek rájönni, hogy a végén úgyis lecsúszik az, amiért már küzdeni se kell. Majd három kiló után bekeményítünk és pár napig csak szopit kapnak. (Vagy nem.)

Benedek elérte a 2.550gr-ot, Panna pedig a 2.290gr-ot. Szóval nemsokára reméljük beérünk egy átlag súllyal született babát.
Alig várom, hogy kezdjenek látni, jó lenne ha szemmel tudnának követni. Vagy rá tudnának fogni valamire. Szóval, ha lenne valami nagy fejlődés. De persze így is tökéletesek.
A bevásárolt 360 pelenkának pedig lassan a feléhez közeledünk, ami kicsit rémisztő, holott nem cserélek szire-szóra mindig. Sőt.
Ma megpróbáltam a két gyerek egyszerre való szoptatását, persze nem ment. Benedek - aki már helyzetben volt - ugyan rá se bagózott Pannára, aki másodiknak érkezett, de Panna lelkileg összetört, hogy már van valaki előtte. Vagy legalábbis ordított szegénykém. Úgyhogy ezzel egy ideig nem próbálkozunk. Jelzem nehogy azt higgye valaki, hogy a kettős szoptatást meg lehet oldani egyedül: még egy ember kell, aki rám pakolja, aztán leveszi őket. Legalábbis én még nem merem egy kézzel pakolgatni a gyerekeket.
A tornában is egyre ügyesebbek, Panna sokáig tudja tartani a fejét, akár a négy öt felülés közben is. Benedek lustább, az első felülésnél megmutatja, hogy tudja, aztán a következő háromnál, hogy nem akarja. A fordulgatást is tanulják (néha már kitámasztanak) és a kúszásnál is ügyesednek. Ez utóbbiban Benedek az ász, lévén ilyenkor már éhes (ha ébren van éhes) és úgy hisztizik, hogy rúgja a földet, tehát halad előre (persze a kezemben és segítségemmel - nem igazi kúszás).
Szóval ennyi történt velünk.
Jövő kedden megyünk neurológushoz és szemészhez ismét.
Azt nem is írtam, hogy a körzeti doki talált köldöksérvet és szívritmus zavart is nálunk (mármint a gyerekeknél), de amióta nálunk vannak a kis büdösök, az ilyen apróságok már annyira nem hatnak meg. Láthatóan egészségesek és fejlődnek, és nincs bajuk.
Majd kinőnek mindent.

2009. augusztus 19. - Találmányok listája

Miután Pannát kétszer kellett fürdeti a hülye hintőpor miatt, ismét bővült a világgazdaságot jelentő találmányaim listája. Aki erről még nem hallott, annak elmondom, hogy vannak olyan apró találmányok a világon, amelyek szabadalmaztatásával bárki meggazdagodhatna, és amelyek hiányát a mindennapi életben ezerszer átkozzuk, aztán mégis elfelejtődik és nem valósulnak meg.
- Ilyen az, hogy a babahintőpor teteje ne kerek legyen, hanem hosszúkás, vagy csúcsszerű, hogy bármelyik babahajlatot be tudjuk hinteni. Pannácskát ugyanis fülön öntöttem a hintőporral a hülye teteje miatt, és nem úszunk meg egy hintőporozást sem anélkül, hogy leönteném a gyerek arcát is vele.
- Ilyen az, hogy a babakocsik - ha már kétszázezer forintig terjedően bármit tudnak - legyenek hegymenetbe állítva motorizáltak, akár dinamóval, vagy bármilyen kütyüvel. A legfontosabb ugyanis a babakocsin a súlya és a tolhatósága, nem az, hogy a kereke levehető-e, vagy hogy kocsiba befér-e. (Persze férfiak tervezik őket.)
- Ilyen az, hogy a sarokkádhoz nem lehet hajlított zuhanyzófüggönyt tartó rudat kapni, mert senki nem jött rá, hogy a sarokkádból zuhanyozás közben kijön a víz, ha egyenes a rúd. (Körülnéztünk és tényleg nem lehet kapni sehol.)
- Ilyen az, hogy a női wc-ben legyen fogas (ne a pisis földre kelljen lepakolni a táskát).
- Ilyen az, hogy az öltözőkben a két oldalon legyen legalább két fogas (egy a vásárolni kívánt ruháknak, egy a sajátnak),
- Ilyen az, hogy a kiságy alatt legyen pakoló hely.
...és még egyebek.
A gyerekek egyébként jól vannak, gyarapodnak, és még mindig nincs semmi papírunk arról, hogy bármilyen bajuk lenne.
A szemészeten pedig - ahol szintén nem találtak még semmit - találkoztunk újabb kispajtásokkal a kórházból. Mellesleg a koraszülött szemészet a világ legbarátságosabb helye. Minden szülő egy cipőben jár/járt, így mindenki elmondja, hogy az ő babája honnan indult és hova fejlődött, mindenki dicséri a másik babáját, és nyugatja a másikat, hogy meg fog nőni, nem lesz semmi baja, stb... Lélekmelegető, hogy mindenki mennyire biztatni akarja a másikat.
Jövő héten is megyünk, úgyhogy ezt a hangulatot még sokáig tudjuk élvezni.

2009. augusztus 16-18.

Ahogy töltöm az időt a pimpőkkel egyre nő a szeretetem irántuk. Nem azt mondom, hogy nem szerettem őket az elején, de tényleg ismerni kell a másikat ahhoz, hogy megszeressük.
Mostanában Bencsúr kezd hisztizni, ráadásul hajnali ötkor követeli a hatos kajáját - ordítva. Ezt a kérését nem teljesítem füttyszóra, próbálom húzni az időt ölelgetéssel, laza szoptatással hatig, mert rendnek kell lennie. Hatkor aztán ehet, amennyit akar. Annyit is esznek, ami nagyon jó. Rájöttünk lassan bármennyit töltünk a cumiba leszívják. Panna többször nem bukott, nem rakoncátlankodott, így most (lekopogom) sétagalopp az etetés - ha kihúzzák addig. Szabályok pedig kialakulnak: soha nem szabad felébreszteni az alvó oroszlánokat, ha még nincs kajaidő. Ezt egyszer tettük meg Bencsúrral és teljesen fellöktük a biológiai óráját. Meg a magunkét. Nem gondoltam, hogy ennyire vaskalapos leszek a három órás etetésekkel, de azt se gondoltam, hogy koraszülöttek lesznek, pláne hogy ikrek, így a lazaság (ha lesz) majd a távoli három kiló után lesz esetleg. Hatalmas könnyebbség, hogy az idő kiszámítható (háromóránként evés, közötte alvás).
Megkezdődött egyébként a levegőztetés is, persze csak a kertünkben. Úgyhogy ki is raktuk őket tegnapelőtt a babakocsiba mindkét gyereket. Úgy szunyálnak a friss levegőn, mint a duda.
Hát ennyi esemény, az éjszakázást még bírom, a pimpők nőnek: Benedek 2.450gr, Panna 2.190 gr.

2009. augusztus második hétvégéje - és a mi első hétvégénk

Nos az első hetet úgy látszik túléltük.
Kialakult egyfajta rend is: Peti segít a reggeli hatos és esti hatos, valamint kilences etetésnél, napközben szoptatásokkal próbálkozunk és az éjszaka az enyém. Hétvégén pedig egyikünk egyik gyereket, másikunk másik gyereket adjusztálja. A gyerekek a három órás etapokat még tartják, így lehet tervezni és ez jó.

Illetve: pénteken megcsúsztam éjfélkor, így Benedek üvöltött egy órát, amíg Pannát etettem és böfiztettem. Végül segítséget kértem Petitől, aki hősiesen böfiztetett, amíg én Bencsúrbandiztam. Úgy látszik rendnek kell lenni mindenáron. Nem lehet hibázni.
Szombaton meg Panna üvöltött - fogalmunk sincs miért. Úgy nézett ki, mint akinek a hasa fáj, ez a fájdalom azonban azonnal elmúlott, ha kézbe vettük. Kis cseles. Délután 3-kor ráadásul kihányta a kajáját, és utána is párszor bukogatott kicsiket. Szóval nincsenek illúzióim a súlyát illetően. Mert ma fürdetünk és megmérjük a súlyukat. Remegve várom.

Közös fotó nem készült bár voltak ajánlkozók arra, hogy lefényképezzenek minket. Lévén azonban Panna hányt szombaton, elment a kedvünk a közös fotózástól. Hála Istennek azonban ez nem ismétlődött meg a hétvége további részében, így Panna gyomra úgy látszik mégsem teljesen rossz - valamit mi bénáztunk.
Hát ennyi történt.
Illetve még valami: ma délután háromkor sikerült megetetnem először Pannát, aztán Bencsúrt mellből (fél háromtól fél négyig). Nagy sikerélmény. Azért hatkor cumit kaptak, hogy biztosan legyen meg az adagjuk. Majd három kiló után lehet teljesen átállni mellre, ha sikerül leszívni az adagjukat. Egyébként érzem, ahogy erősödnek. Egyre ügyesebbek.

Kiegészítés:
Bencsúr esti súlya 2.410 gr., Pannáé 2.150gr! Oh yess!!!!

2009. augusztus 14. - Az első hét a pimpőkkel

Sikerélmény: Benedek ma 2.340gr, Panna pedig 2.100 gr. A szemész és az ortopédus (ezt hogy mondják) szerint pedig a gyerekeknél nincs baj (oké a szemész csak hümmögött, de nem jelzett, hogy valami gáz lenne).
Ráadásul ma csak egy fős kísérettel sikerült elmenni az ortopédiára (anyu kísért, de az kell is a két hordozóhoz). És én vezettem. Anyu meg sikoltozott.
Viszont kezdem megérteni, hogy miért kell orbitális nagy pelenkázó cvekker minden kismamának. Hiába vittem ugyanis két cumisüveget, melegített tejet hütő (ez esetben melegen tartó) táskában, váltásruhát és két takarót, Benedek lepisilte az orvost, a vizsgálóasztalt és magát, Panna pedig lehányta a ruháját, így mindez kevésnek bizonyult. Kb. hiányzott négy pelenka, még egy váltás ruha, még egy pelenkázó alátét, és egy öt fős kiszolgáló személyzet. A kis szarosoknak meg van képük, miután mindezen disznóságot végigcsinálták, az öltöztetés közben vacogni, hogy mindenki csodájára járjon nyomoruknak, vagyis annak, hogy rutintalan anyjuk próbálja őket áltöltöztetni. Anyu közben sikoltozott. Na jó ez utóbbi (anyu sikoltozott) csak vicc volt. De hát négy kéz sem volt elég. Szerencsére az orvost nem kellett átöltöztetni. Bár a második gyerek után az már meg se kottyant volna.
Még egy dicsekvéshalmaz: Petivel 20:35-kor álltunk neki fürdetni, pelenkázni és etetni és 21:05kor már kész is voltunk, csak a böfi volt hátra. Oké, tudom így elmarad a "közös élmény" és a játszás, de most hogy háromóránként kell még etetni, hajtunk a gyors szintidők elérésére, amit majd aztán fellazíthatunk.
Majd keresek képet amit felrakhatunk. Tegnap jöttünk rá Petivel, hogy mindenkinek van közös képe a tökösökről, csak nekünk szülöknek nincs. Szóval holnap fényképezkedünk. Azon mondjuk már gondolkodtam, hogy hogy fogom beállítani a gépet, aztán odafutni a többiekhez a csattanás előtt, miközben felkapom az egyik gyereket. Gyanús, hogy lesz egy olyan fotónk, amin majd csak egy ordító gyerek látható és az én hátam, amint futok.
Ha lesz ilyen felrakom.

2009. augusztus 12. - Az első éjszaka két gyerekkel

Az első éjszaka két pimpővel meglepően problémamentesen telt el.
Így, hogy Benedek eszik, Panna pedig fal igazából nagyon gyorsan lemegy az etetés (kilenckor, éjfélkor, háromkor és reggel hatkor). A cumis etetés sokkal gyorsabb, mint a szopi. Az éjszakai etetéseket így meg is tudtam egyedül csinálni. Nagy elégtétel volt, hogy amikor segítséget kértem a reggeli hatos etetéshez, Peti megkérdezte, hogy éjfél van-e. Az éjszaka így egy riasztástól eltekintve naccerű volt. A riasztás is csak azért történt, mert Pannácska gépét átállítottam extra-szuper érzékenyre, és így minden sóhajtást beriasztott. Visszatérve a cumiztatásra, éjszaka cumi lesz, nappal pedig edzünk a szopizásra, ami azért kifárasztja őket. De ma Panna is szopott, ha egészen keveset is. Az éjszaka egyetlen kellemetlensége a hármas fejés, mert akkor a két gyerek már mocorog, és fejek, és az igazából jó másfél óra, mire visszafekhetek.
Ma volt Benedek szemészvizsgálata a teljes család közreműködésével. Apósom szállított, anyu kísért, anyós és Peti pedig vigyázott Pannára. Három órás vizsgálat után haza is értünk pont déli etetésre, és Benedek szeme állítólag javul. Szóval ez is nagyon jó hír.
A szemészeti vizsgálat a kórházi gyerekláthatásokon megismert szülőkkel együtt történt, így ismerősök is voltak. A korábban kiengedett babák súlya már 4kg körül mozog, és nincs semmi bajuk (mondjuk ők 30 és 35 hétre születtek- de nem gondoltak és imádkoztak értük annyian, mint értünk). Megnyugtattak, hogy a harmadik kilótól a gyerekek felhagynak a 3 órás étkezésekkel - és egyéni rend szerint étkeznek bármikor, bárhol. Bár már ott tartanánk. Szegény Bencsúrbandi volt a messze a legkisebb baba a mai sorbanállásnál. Jövő héten pedig a Panna lesz. Egy hét múlva ugyanis új vizsgálat lesz a két gyereknek egyszerre.
Nagyon jó hogy mindkét gyerek itthon van.

2009. augusztus 11. - Panna hazajött, a kórházi létünknek vége

Ma Pannát hazahoztuk és ezzel lezárult életünk egy nem túl fényes, bár a végén sikerélményekkel is gazdag szakasza. Panna baba 2.070 gr, de azért lemérjük az itthoni mérleggel is, nehogy a Benedek súlyvisszaeséses parájába essünk. Jelenleg a két gyerek pánikol: Pannácska bömböl, Benedek csuklik. Személy szerint osztom a pánikjukat, egyrészt hogy nem fognak enni, másrészt hogy egyszerre akarnak majd enni. Száz tárgyalás vesztes ügyben, mint egy éjszaka két síró gyerekkel, akiknek az összes reakcióját még sajnos nem ismerjük.
De a lényeg, hogy soha többé kórházas látogatás, köppenyre várás, tejleadás, stb. Éljen, éljen!!!!!

2009. augusztus nemtomhanyadika - Benedek eszik, Panna jön haza

Megerősített hírek szerint is Panna ma jön haza!
Ez nagyon jó hír, bár bekakilok az izgalomtól, hogy hogy megy majd az evés. Benedeknek 5 nap kellett az átálláshoz. Benedek ugyanis az ötödik napon végre nem vesztett a súlyából, hanem meghízott - a 40 ml-k elfogyasztása mellett is 2.24-ra - így hatalmas kő esett le a szívemről. És éjszaka megette az 50ml-ket is. Nem térek magamhoz a sokktól, hogy Benedek esetleg jól fog enni. Így kb. 20 perc alatt étkezik és ha böfire hagyok újabb 20 percet, akkor Pannára is lesz idő. Őt majd eltolom és nem egészkor, hanem fél-háromnegyedkor fog enni. Remélem ebben Panna is beleegyezik. Ő a kórházban nagyon gyorsan fal, ebből kifolyólag pedig nagyokat böfizik is szinte rögtön kaja után. Jó lenne, ha megmaradna jó szokása.
Ha az étkezések mennek a napirendben nagyobb probléma nem lehet.
Eltekintve atót, hogy orvoshoz, gyógytornászhoz és még ki tudja mikhe kell majd járnunk. Ezt mondjuk még nem látom át, de még nem is foglalkozom vele.
Legyen meg a napi rutin, amit majd aztán fel lehet rúgni.

2009. augusztus 8-9. - A második és harmadik nap

Hát nem könnyű...
Tegnap Bencsúrt megmértük és 2.220 gr. volt, holott a kórházból 2.230gr-mal adták ki. Szóval fogyott, amitől majdnem fellógattam magam. Edi azt mondta a tendenciát figyeljük, hogy ehhez képest nő vagy csökken a súlya. Két óra múlva megmérni, előre be vagyok tojva. Egyébként eszik rendesen, csak nem annyit, amennyit előírtak neki. Illetve nem tudom, mert 45 ml nem egyenlő 45 gr-mal, csak bent úgy kezelik. Itthon súlyra megeszi a magáét, csak ml-re nem. Én bent is mindig a fele kaját Bencsúr nyakába csurgattam, mert nem akart enni. Tehát akkor most is ugyanannyit eszik. Meg azzal vigasztalom magam, hogy amikor a nővérnek sem sikerül, akkor is beírja, hogy megitta az adagot. Szóval lehet Bencsúr itthon is csak annyit iszik mint benn, vagyis többé kevébé 45 ml-t. Ha nő a súlya, akkor nem hal éhen. (Csak nőjön, legalább egy picikét.) Tegnap volt egyébként az első fürdetés, amit Peti végzett elméleti segítséggel. Szerintem Bencsúr élvezni fogja, csak ki kell dobni a csitti-fitti ültetős kádat, és venni neki egy hagyományosat, amiben lehet lebegtetni.
Panna baba jól van, még mindig kedden jön haza elméletileg. Remélem. Mert igen nagy logisztikai feladat mindennap kétszer menni, és igazából se itt, se ott nem lehet jó anyának lenni. Ráadásul hála Edinek holnap reggel nyolcra bemehetek gyógytornászt nézni és tanulni tőle, de akkor az azt jelenti, hogy mire hazaérek reggel, már mehetek is vissza, és három etetést nagyszülő (9-es, 12-es, esti 6-os) oldana meg, én meg szétfutkározom magam, vagy ahelyett hogy bármelyik gyerek mellett lennék, üldögélhetek egy padon a kórházban. Szóval remélem holnap a Pannán mutatják meg a gyógytornát, és akkor a déli etetésre itthon lehetek. Ez esetben Panna nem lesz megetetve délben. Panna egyébként már 2.070gr. volt tegnap, és láthatóan jól érzi magát. Ugyan ma volt hasmenése, de a nővér szerint ez a hazaadást nem gátolja. Becsszóra most nem ettem semmit, és Bencsúr sem hasmenéses. Szóval nem én tehetek róla.
Tegnap nagy elméleti vita alakult ki arról, hogy igény szerint vagy háromóránként etessek. De az a helyzet, hogy Bencsúr még nem követelődzik annyira erőszakosan, hogy kajálni szeretne, ráadásul úgy kell lenyomni rajta a kaját. Ha rajta múlna, lehet éhenhalna. A szoptatásra meg van, hogy rákattan, van hogy nem. Ma például fél óra alatt 20 ml-t (azaz gr-ot) szívott le, mert ugyan gyűjtögeti a szájába, de nem nyeli le. Ez viszont azt jelenti, hogy csúszik a kajáltatása és még fáradt is. Lehet később kell majd erőltetni, ha nagyobb lesz és erősebb.
Bencsúr mindemellett kb. egy fél-hárommegyed óra rimánkodás után jut el a kívánt mennyiségig cumiból is, és még legalább fél óra mire böfizik. Nem tudom Panna Bencsúr mellett, hogy fog majd táplálkozni. Ja, meg hogy mikor fejek majd.
Hát szóval ellepte az agyamat az anyatej, és már csak ez a gondom-bajom. Tisztára mint egy rendes kismamának. Ennek pedig örülni kell.
Még egy örömhír van: bekerült végre az ablakon a kettes számú kiságy. Így végre kialakult a kis lakásunk rendje négy főre. Majd később lehet, hogy a kiságyakról felteszek fotókat, szerintem nagyon jól néznek ki. Pannáé lesz a nagyobb ágy, mert ahhoz vannak rózsaszín kiegészítők.
És sikerült megoldani a légzésfigyelő problémáját is, így már nem riaszt éjszakánként ötször-hatszor.

2009. augusztus 7. - Az első nap

Kicsit jobb most, a nagyszülők ügyesen megetették Benedeket 12:00kor, amikor Pannát látogattuk, tehát egyszer már evett a gyerek, másodsorban pedig 15:00kor szívott mellből 50ml-t. Tehát kétszer már biztos jól lakott, és végülis a maradék étkezésekkor is eszik, csak hát nem pont 45ml-t.

És délelőtt a látogatáson a főnövér a kezembe nyomott egy zacskó kórházi cumit, és négy kis üveget, hogy próbálkozzam azzal. Ugyan délután is maradt az üveg aljén, de nekem is nagy könnyebbség, ha a gyerek nem akar enni, de tudom jól csinálom, mintha új módszerrel is próbálkozom.
Szóval alakulunk.
Pannát pedig várhatóan kedden kiengedik.
Remélem addig Benedekkel beedződöm.
Jaj!!!!

2009. augusztus 7. - Az első éjszaka

Még él a gyerek, de hogy mennyire lakott jól, arról fogalmam sincs.
A rendes babacumisüveghez való cumi, ugyanis kemény neki, nem szívja. A szopásról mintha még életében nem hallott volna. A gyógyszertári szopókán pedig nincs luk, így éjszaka, éjfélkor kezdtük el a sokadik mellécsurgatós cumiztatás sikertelensége után kitalálni, hogy mekkora luk kell rá. Jelzem a gyerek sem túl türelmes, és mintha még életében nem evett volna cumiból sem. Ő is és valószínűleg mi is elfelejtettünk mindent, ami a kórházban ment. Máshogy is viselkedik (nem tűnik betegnek, csak más a viselkedése). Szóval az éjszaka káosz volt. Peti végül megunta és késsel vágott egy lukat a szopókára, amin keresztül persze dől a tej, de legalább egy-két korty lement.
Ma, ha nem adnak, akkor lopni fogok a kórházból gumicumit. Na jó nem lopok, de nagyon el leszek keseredve, ha nem kapok. Végülis, ha a gyerek három héten keresztül arra a gumicumira volt ráállva adott lukkal, akkor jó eséllyel nem fogok most, új környezetben sikerrel próbálkozni új cumikkal. Így pedig veszélyeztetem azt, hogy nem eszik a gyerek.
Majd ha már biztonsággal etetem, próbálkoznék mással.
Annak ellenére egyébként, hogy nem eszik, nem hisztizik, de nyöszörög. Aztán, hogy mitől arról fogalmam sincs. Hát ez volt az első éjszaka. Ja, és a riasztó az éjszaka első felében folyamatosan pityergett, holott a gyerek jól volt, aztán anélkül, hogy kikapcsoltuk volna abbamaradt. X aktákba illő dolog ez.
Hálát adok a Jóistennek, hogy Panna még bennmaradt, ha két gyerekkel megy a kajamacera, így első éjszaka lehet kiugrok a földszintes házunk ablakán. Mire Panna hazajön remélem Bencsurbandival rájövünk, hogy mi nem stimmel, és Pannababa már csak beleül a jóba.

2009. augusztus 5-6. - Benedek hazajön!!!!

Na most bővebben írok: Mivel tegnap szerda volt fotóztam. Benedek és és Panna most már jól van, nőnek, Panna elérte az 1.900 gr-ot, Benedek meg 2.230gr. Az már lassan (oké nagyon lassan) normális súly is lehetne! Ezenkívül jól vannak, szépek, nem apnoéznak. Hatottak az imák, és csoda történt.
Az is kiderült szerdán, hogy Benedek ma, csütörtökön hazajön!!!!!!

És most e bejegyzést úgy írom, hogy Benedek itt fekszik mellettem, és lassan éhesedik. Egyébként tud szopni, de az az utasítás, hogy elsősorban a súlyát növeljük, így majd csak napközben fogok próbálkozni, az első estét túl kellene élnünk. Kíváncsi vagyok, hogy felébred-e kajáltatásra, de már most is felébredt, szóval a három órás etetést követelni fogja valószínűleg. Mindegy én beállítom az órát és etetek. A riasztó készüléket pedig várhatóan kivágjuk még ma este a kukába, mert folyamatosan riaszt, Benedek meg jól van. Nagyon úgy néz ki, hogy ma este elmegyünk egy nonstopbba elemért.

Este hétkor hoztuk haza, a hatos etetés után. Általában korábban adják ki a babákat, de akkor már megetettük Pannával együtt, és utána jöttünk haza. A hordozó bepakolását a kocsiba előtte begyakoroltuk. Jelentem nem egyszerű, és szerintem nem is a helyes variációba kötöttük be, de be lett kötve az tuti.

A mai napot Peti is és én is végigizgultuk, most meg én személy szerint be vagyok kakilva Benedek helyett is. Ha holnap jelentkezem, akkor nem halt meg senki.

Az is utasítás sajnos, hogy nem nagyon lehet macerálni a babákat, mert még nagyon gyenge az immunrendszerük és elkaphatnak bármit, akkor pedig légzéskihagyásuk lehet. Szóval kedves ismerősök, most még egy kicsit várni kell a tömeges vizitekkel, de legkésőbb szeptemberben mindent bepótolunk. Tök laza anyuka akartam lenni, erre most szabályok vannak. Kemény az élet.

2009. augusztus 4. - Szemész napja

Ma Benedeket és Pannát megvizsgálta a szemész és megállapította, hogy "nem romlott tovább" a szemük. Bár ez nem tűnik nagyon jó hírnek, már megtanultuk Petivel, hogy a "nem romlik tovább" kifejezés valójában egy burkolt utalás arra, hogy nincs gáz. (Más kérdés, hogy ki mit tart gáznak: a vakságot, vagy a szemüveget. Mi a szemüveget is. Hadd legyenek egészségesek teljesen.)
És Benedek elvileg elvihető a kórházból. Hogy mikor az még kérdés, holnap biztosan nem, mert nincs még zárójelentés, esetleg csütörtökön. Ha csütörtökön mégsem, akkor jövő héten. A jövő hét előnye, hogy akkor talán a két gyerek egyszerre érkezik haza és nem kell naponta negyven-negyven percet oda, majd vissza futnom a kórházig, miközben Benedeket itthon hagyom a nagyszülőkkel. A csütörtöki hazahozatal előnyét nem kell magyarázni.
De ömagában már az elvihető kategória is nagyon-nagyon jó.
Jelentem Benedek ma délben a teljes adagját szopizással gyűjtötte be, Panna pedig délután benyelt 10 gr-ot. Zsenik a gyerekek. Este ugyan Benedek nem szopott, de szerintem azért nem, mert mikor nekilátott volna jött a szemorvos és megabajgatta, így nem tudott ráhangolódni a munkára. Kicsi lelke teljesen fel tud zaklatódni. Panna a szemorvos után teljesen kifeküdt, nem is rezdült többet.
Hát ilyen volt a mai nap, csupa izgalom.

2009. augusztus 3. - Az ikrek hét hetesek, Sob 29 éves

A mai nap is ragyogó volt.
A gyerekek közül ma Pannát próbáltam meg megetetni, ő ugyan szopott, de nem nyelte le. Meg Benedek szívásához képest az övé csak próbálkozás. Nem baj, sokkal, de sokkal kisebb, mint Benedek, van még ideje megtanulni. Benedek pedig délben 20gr-ot, este pedig 30 gr-ot evett. Az adagja 40 gr. Így ha megtanulja azt is kiszívni, nem kell majd részéről idővel pumpálni. Az pedig nagy időspórolás lenne, most ugyanis egy és negyed óra a két gyerek etetése, és itthon még fejek is. Tehát összesen két óra (mert egy fejés 3/4) az etetés, és három óránként kell majd etetni őket.
Megkérdeztem a körzeti gyerekorvost a gyerekek szeme ügyében - amit ugye holnap vizsgálnak meg - és én azt vettem ki a szavaiból, hogyha az egyes és kettes zóna beereződött a szemükben, akkor már teljesen vakok nem lehetnek. Persze cél a tökéletes látás, meg sose lehet tudni. stb., stb., stb. Kedden jön a gyerekszemorvos, élet és halál ura.
Benedek egyébként nem apnoézott egész nap - az esti etetésig. Amikor eljöttem akkor viszont beriasztott a gépe. Hát remélem ez nem veti vissza a hazajövetelt, ami ha jól számolom, akkor az szerda vagy csütörtök lesz. Én szerdára számolok, és legfeljebb csütörtök. Ha pedig a jövő hétre áttolódik minden, akkor szerintem már Pannácskával együtt jönnek, a kiccsaj ugyanis 1.850 gr.
Megint beszélgettünk szülökkel és megállapítottam, hogy igenis, bármily rossznak is tünik, mi még kispisták vagyunk bánat, vagy szerencsétlenség dolgában. (Mondjuk mostanában csak örömnap van.) Az egyik szülőpár mesélte ugyanis, hogy volt egy gyermekük ezelőtt nyolc évvel, aki agyvérzést kapott születéskor, öt hónapig volt kórházban és végül meghalt (tehát ők akkor egy kómában levő gyereket látogattak öt hónapig, nem úgy mint mi most a gyerekeket). Ezt követően nyolc évig nem jött össze újabb baba, pedig 5 lombikprogramon vettek részt. És amikor feladták, akkor esett teherbe az anyuka azzal a kisbabával, akit már szintén hat hete látogatnak, mert szintén koraszülött és légzéskihagyásos. És mosolyognak, és boldogok. El vagyok kényeztetve.
Újabb fejlemény kiságy ügyben.
Ma délután lefestettem az összerakott kiságyat és nagyon büszkék voltunk, hogy alakul a gyerekszoba. Erre este jött a bátyám a szekrénnyel, amit vasárnap vettünk, ránézett a kiságyra és megállapította, hogy nem fogjuk tudni az ajtók szélessége miatt bevinni a gyerekszobába. Tényleg. Szóval majd az ablakon kell beadni a cirka negyven kilós, foghatatlan kiságyat, amihez legalább négy ember kell. Hurrá! Az egész város a mi kiságyainkkal szórakozik.
Hát ennyi történt ma.
Hihetetlen, hogy nem sokára itthon fognak szuszogni a csimborasszók.

2009. augusztus 2. - Örömnap 3.

A mai nap is örömnap.
Először is elkészült a második kiságy, készen van, csak Pannára vár.
Aztán délelőtt az etetés Peti részéről jól ment, nálam Panna ugyan bukott, de ügyesebb kezdek lenni, érzem. Mindemellett a velünk várakozó szülők megdicsértek, hogy mennyi tejet hoztam. Mint az eminens, stréber örültem neki.
Harmadszor a gyerekek jól voltak és nem apnoéztak.
Negyedszer hazafelé megoldódott a szekrény problémánk. Mert ugye nem rendelkezünk tároló egységekkel, a lakásunk meg kicsi. És jó lenne valami antik bútor. Hát találtunk ma az utcán kitéve egy, az én antik szekrényemhez tökéletesen passzoló egyajtós szekrényt. Csekélyke összegért a tulajdonos megvált tőle. Tehát helykérdés megoldva.
És este a látogatásnál Benedeket megszoptathattam. Nem cumival, hanem rendesen. És nagyon, nagyon, nagyon ügyesen meg is evett 20gr-ot! Aztán persze elájult az erőlködéstől, de még lement a rendes adag fele is cumiból. Jaj, nagyon jó érzés volt. Hát igen a szoptatás nem pótolható. Elalélés előtt annyira mosolygott a gyerek!!! Én is.
Ma bejöttek egyébként a nagyszülők és dédnagypapa gyerekeket nézni. És nemcsak a 2.160gr-os Benedeket, de az 1.820gr-os Pannát is meg lehetett nézni. Hát igen a gyerekek rohamosan fejlődnek. Persze a nagyszülők és a dédszülők is nagyon örültek.
Peti egyébként probléma nélkül eteti bármelyik gyereket, öröm nézni milyen ügyes. Nagyon jó érzés együtt etetni. Szóval kezdünk mi négyen összecsiszolódni.

2009. augusztus 1. - A rácsos ágyas, avagy a harmadik szoba napja

Edi reggel hívott, hogy a gyerekek átkerültek a rácsos ágyas/harmadik/hercegnős, azaz VIP szobába, tehát ez már a végső, hazamenős szoba! És tényleg a gyerekek ott vártak minket, pizsiben bizonyítva, hogy valóban lassan hazaérkeznek. Tadam! Köszönjük a Jóistennek, az imádkozóknak, és minden segítséget nyújtónak (Külön kiemelem Szepit, aki ma részben összeállította a kibogozhatatlan kettes számú kiságyunkat. Szerinte logikus, hogy hogyan áll össze. Csak kicsit megalázó.)
A délelőtti látogatás előtt azonban várakozni kellett vizit miatt. Így találkoztunk egy anyukával, aki múlt héten szült, és végigsírta a folyosót.
Végül mire bekerültünk a kicsikhez már etetési idő volt, és Peti sem úszta meg a kajáltatást. Pannácska láss csodát Peti "kezéből evett", gond nélkül. Bencsurbandi is szépen bepuszilta a kajáját. Nahát ez szemétség, még a végén azt hiszi a Peti, hogy én csinálom csak a fesztivált! (Hadd higgye, csak egyenek.)
Szóval a mai nap ragyogó!!!!